HONNAN VEGYEK NYUSZIT, HOGYAN SZŰRJÜK KI, HOGY TENYÉSZTŐVEL VAGY SZAPORÍTÓVAL VAN DOLGUNK?

 

Avagy mire lehet számítani, ha piacon, vásáron, börzén, kereskedőtől, szaporítótól, kiállításon, tenyésztőtől veszünk nyulat.

Melyiknek mi az előnye és hátránya, már, ha egyáltalán lehetséges az egyik vagy a másik.

Mi a különbség szaporító és tenyésztő közt és hogyan lehet tudni, hogy kivel áll szembe az ember?

Ezekhez szeretnék kis segítséget nyújtani.

 

Se le, se rábeszélni nem akarok senkit se, hogy honnan vegyen, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie.

 

TENYÉSZTŐ vagy SZAPORÍTÓ HONLAPJÁN JÁROK?

 (Ez nehéz kérdés. Sok szaporítónak van nagyon szép, tetszetős, sőt igényes honlapja. Innen-onnan összeollózott „okosságokkal” megtűzdelve.)

 

Amiket én figyelek:

 

Van név, és telefonszzám?

2,  Elismert fajta esetében tagja valamilyen klubnak?

3, Vannak képek a tenyészállományról?

 

  • - Ha nem meri kiírni a nevét! Nem egy ilyennel találkoztam már.
  • - Egy tenyésztőnek mindig fent van az állományáról a fotók, nem csak az eladásra szánt nyulakról.
  • - Az eladó utódoknál szerepelteti, hogy kik a szülők, mikor születtek.
  • - Ha elismert fajtáról van szó és hivatalos származási lappal rendelkezik az egyed, akkor tetoválás van a fülében. Ezek a számok a származási lapon feltüntetettel megegyeznek. (A mini kosorrú hazánkban nem elismert, így ezekhez csak „házi” vagy „egyedi” származási lap adható! Ha ezt nem írja ki külön hozzá, már sumákolás van.)
  • - Ha azt olvasom, hogy „Törzskönyves nyulak” akkor ott már baj van! (Magyarországon nem törzskönyvük van a nyulaknak, hanem származási lapjuk!)
  • - Több szaporító oldalán látni olyan színmeghatározásokat, amik itthon nincsenek vagy akár a világon nincsenek! Ezeken jókat szoktam nevetni. :-D Vagy, hogy a szürke szemű nyulakat kék szeműnek nevezi… Persze ezeket egy kezdő nyuszis nem fogja észre venni sajnos.
  • - Sokszor még a fajta nevét se tudja pontosan leírni! (Pl. holland törpének színes törpe a magyar elnevezése.)
  • - Ha azt látod, hogy 1-2 bak van csak az állományban sok nőstényhez, vagy az össz. állománya pár egyedből áll, tuti nem tenyésztő! (Egy rendes génállomány nélkül nem  lehet tenyészteni. Az már csak szaporítás.)
  • - Ha különböző fajtákat párosít. (Ezek a nyulak nemhogy keverékek, amiket nem illene fajtatiszta árban adni, de sokszor problémásak is lehetnek. Pl. Szigorúan tilos egy állófülűt egy lógófülűvel (kosorrúval) összetenni. Na nem azért mert kitudja milyen randa fültartása lesz a nyúlnak... Azért, mert annyira más a fejformájuk, hogy fogproblémás nyulak lehetnek belőle, aztán egy életen át lehet vele orvoshoz járni.

 

 

Mára megjelentek egy új „okos” szaporító fajta, akik a gyors pénzszerzést látják a tenyésztésbe, helyesebben mondva a szaporításba.

  • - Ezek elsősorban felnőtt nyulakat igyekeznek beszerezni, mert azt már holnap be is foghatja, nem kell 6-12 hónapig nevelgetni, nincs kockázat, hogy mire felnőne, elpusztul. Ezért, ha azt látod, hogy csak más tenyészetből felnőtt nyulai vannak esetleg 1-2 saját......

- Van aki arra vetemedik, hogy „állatmentés” címen begyűjti a megunt, ismeretlen eredetű, bármilyen keverék nyulakat és azokat veszi szaporításba.

 

  • - Másik új típus, aki szintén a gyors meggazdagodásban reménykedik, hivatalos származási lappal vesz pár nyulat, akár a környező országokból, majd próbálja jó pénzért kiárulni már az első almot is. Ezek se tenyésztők! Nem a fajta nemesítés a céljuk. (Egy tenyésztő, nem árulja ki a teljes első almát. A legszebbeket megtartja tovább tenyésztésre, kiállításra.)
  • - Az ilyenek szoktak gerillamarketinget csinálni sok esetben. A csapból is ők folynak, ott vannak az összes nyulas facebook csoportba, sokszor „okos” tanácsokat osztogatnak, mintha értenének az állattartáshoz. Ezt hívom én parasztvakításnak!
  • - Rettegnek, hogy egy kis nyuszi is a nyakukon marad, ezért áron alul kínálják.
  • - Sajnos éves szinten 15-20 új szaporító keletkezik, akik azt hiszik, ha összetesznek két nyulat, akkor már tenyésztők és így könnyű pénzbevételre tehetnek szert. Ezek honlapjára jellemző az Ön ajnározás, gyerekes, gügyögő beszéd stílus.

 

  • Az elismert fajtáknál színtenyésztés folyik. Szigorú szabályok vannak, hogy milyen színű nyuszik állíthatók csak párba.

- Tehát, ha nagyon vegyes almokat látunk ilyen nyusziknál, vagy, ha túl sok féle szín van egy adott tenyészetben (pl. színes törpe, törpe kosorrú) ott már érdemes elgondolkozni.

 

Tévhitek:

  • Ha nem engedi, hogy bemenjen a tenyészetbe, akkor az szaporító, ha beenged, akkor az tenyésztő. Vagy azért nem enged be, mert gond van nála stb…

Egy tenyésztő több okból is elzárkózhat attól, hogy beengedjen idegeneket.

Félti az állományt esetleges fertőző betegségektől,

közvetlen ellés előtt/után álló anyák vannak Stb.

Vagy egyszerűen csak nem szereti, ha átjáróház van nála.

 

  • Ha van egy szép honlapja, sok „okossággal” akkor az biztos tenyésztő!

Ez egyáltalán nem igaz! A legtöbb szaporítónak nagyon szép, látványos oldala van. A szövegeket legtöbbször egy-az egyben átmásolta másik, igazi tenyésztő oldaláról. Pár órás munkával, valós tudás nélkül el lehet így készíteni egy csilli-villi honlapot, ingyen.

 

Hogyan próbáljuk kiszűrni, hogy kivel állunk szembe:

  • - Nézzük meg, mikor kezdte a tenyésztést. (Ha nem rég és már most nagy felnőtt állománya van, az szaporító.)
  • - Tenyész állomány összetétele milyen. 
  • - Túl sok fajta van és azokat még vegyesen párosítja, ott már gondok vannak.
  • - Vannak kulcsszavak, ha ilyet látok, rögtön tudom, hogy kivel állok szemben:
  • nyuszibaba = kis nyúl, fióka
  • kan nyúl, apuka = bak nyúl
  • szuka nyúl, koca nyúl, anyuka = nőstény nyúl
  • Törzskönyv = származási lap
  • Rossz színmeghatározás, nem létező, fantázia színek: csíkos nyúl (Kedvencem a tigriscsíkos), arany csincsilla, ezüst csincsilla, fekete-fehér japántarka, sárga vidra, fekete-ezüst szálkás vidra, fehér japántarka, fekete-fehér japántarka, fehér csincsilla, fekete-fehér csíkkal, a szürke szemet kék színűnek mondja, a türingiait nyestnek nevezi, vagy angolból szó szerint lefordítva használja, mert a magyar nevét nem tudja.
  • - Idős nyulai vannak. (3-4 év feletti nőstény, 5-6 év feletti bak.)
  • Ha az oldalon sehol nincs feltűntetve az eladó neve és/vagy település neve vagy csak e-mail van megadva.
  • „Tenyész állományról képek hamarosan” megjegyzések hónapokig.
  •  

 

 

 

HONNAN?:

 

- PIAC

Azért ezzel kezdem, mert én ezt tartom a lehető legrosszabb megoldásnak, bár egy előnye kétségtelenül van, itt lehet a legolcsóbban nyuszihoz jutni.

Igazi tenyésztő, minőségi nyúllal a legritkább esetben fog itt megjelenni. Már csak az az egyszerű okból kifolyólag se, mert ezen az áron, tisztességes körülmények közt, fajtatiszta állatot tenyészteni nem lehet.

Az itt árult állatok többsége nem fajtatiszta, idő elött piacra viszik, hogy kisebbnek tűnjön, rossz körülmények közt tartott helyről származhatnak sok esetben. Amennyiben ilyen helyről veszünk, azzal a szaporítókat támogatjuk és kockáztatjuk, hogy beteg nyuszit veszünk, amire utána egy jó helyről vett nyuszi árának a sokszorosát költhetjük állatorvosra. Szakszerű tanácsot nem fog kapni ilyen helyen a kezdő, ha gond van nincs esély reklamálni.

 

- ÁLLATVÁSÁR, BÖRZE

Ez már egy kategóriával jobb. Ide már járnak tenyésztők is, ha nem is sokan. Ki lehet fogni akár szép és jó nyuszikat is, csak SZERENCSE és HOZZÁÉRTÉS kérdése. Kicsit drágább a piaci árnál ugyan, de itt legalább az esélyek már nagyobbak egy egészséges, szép, fajtatiszta nyúlra. Ha komoly tenyésztővel van dolgunk, az leinformálható, ad elérést stb. 

De azért is bőven akad "piaci" kategória. Ha túl vegyes állomány van, vagy mennyiségre túl sok a nyuszi, az már gyanús! A tenyésztők többsége 2-3 fajta nyuszinál nem tart többet, mert egy rendes tenyészethez fajtánként sok nyuszit kell tartani, ahhoz, hogy minőséget lehessen létrehozni beltenyészet nélkül.

 

- ÁLLATKERESKEDÉS

Ez egy nagyon változó kategória. Ma már talán a többségre igaz, hogy az ott lévő állatokat rendesen tartják. Ha nem ezt tapasztaljuk, semmiképp se vegyünk ott állatot, bármennyire is megtetszett vagy sajnáljuk. Ide legtöbbször vagy véletlen szaporulatból származó állatok kerülnek, vagy szaporítóktól. 50% esély, hogy fajtatiszta nyuszi lesz, 50% hogy teljesen egészséges. Ki lehet ilyet és olyat is fogni. Mindenki maga döntse el, hogy neki pár ezer forint spórolás megéri-e a kockázatot, hogy a "törpe" nyula 3-4 kilós lesz, vagy pár nap múlva megbetegszik. Ilyen helyekre se tudunk visszamenni, reklamálni.

 

- KIÁLLÍTÁSOK

Nyúl kiállítások ősztől tavaszig vannak. 

Ide regisztrált tenyésztők járnak. 

Nekik nem az eladás, a nyulak mutogatása az elsődleges céljuk egy-egy ilyen kiállítás alkalmával, hanem bíráltatni az állományukat, megtudni, hogy milyen irányba menjenek tovább, hogy a fajta standard szerint a legjobb, legszebb nyuluk legyen. 

De sokszor el is adják a kiállításon a lebírált felnőtt nyulakat, vagy kimondottan eladásra visznek fel azok utódjaiból.

Ezekkel a tenyésztőkkel továbbra is lehet tartani a kapcsolatot, nem fognak eltűnni.

  Megjegyzem, hogy vannak itthon nem elismert fajták, mint például az általam tenyésztett mini kosorrú nyulak. Ezek kiállításon ritkán láthatók, mivel bíráltatni nem lehet, csak bemutatóra vinni. Ha ilyen nyuszit szeretnénk, vagy fiatal nyuszit, akkor érdemesebb az Interneten tenyésztőt keresni.

 

- HIRDETÉSEK A NETEN (Pl. Jófogás)

Ez nehéz dió. Nehéz kiszűrni, hogy szaporító, vagy véletlen szaporulat vagy rendes tenyésztővel állunk szembe.

Az biztos, hogy egy igényes tenyésztő nem adja ár alatt a nyulait. Ha irreálisan olcsó a nyuszi, akkor biztos, hogy nem tenyésztő a hirdető. Persze ettől lehet cuki és egészséges a nyuszi, de kockázatos, pont mint az állatkereskedésben. (Ezek sokszor keverék nyulak, ami rejtett hibákkal rendelkezhet abból kifolyólag, hogy nem a saját fajtájával párosították.)

Erre sok szaporító is rájött, ezért tenyésztői árban kínálja vagy akár felette! Szóval ami drága, az se biztos, hogy jó helyről való. Itt jöhet a következő szűrés, a honlap.

Ha van oldala, az növeli az esélyeket, de ez se jelent ma már semmit.

Nem egy szaporítót ismerek, akinek igen szép, látványos oldala van, vagy jó tenyészetet, akinek közel nem annyira „extra” az oldala.

(Erről később írok még.)

 

IGAZI TENYÉSZET, TENYÉSZTŐ

Hátrányok: Az ára, de ez se feltétlenül igaz.

Másik hátrány (Már akinek…) A tenyésztők nem nézik jó szemmel, ha a kedvencnek vitt nyulat szaporítják. Van, ahol komoly szerződésben fektetik le, hogy hobbi célra vitt nyulat szaporítani tilos! (Ha valaki tenyésztésre akar vinni nyulat, az jelezze előre a tenyésztőnek!)

Ami érthető, mert egy minőségi, ritka fajtájú vagy különleges színű, külföldi nyúl ára szállítással együtt akár a 100 000 t-ot is meghaladhatja!

 

   Előnyök:

  • Tény, hogy a legrendesebb, leggondosabb tenyészetből is kikerülhet egy-egy problémás nyuszi, de jelentősen kevesebb esély van erre, mint a „piaci” nyúl esetében.
  • Meg lehet tekinteni a szülőket, így lehet tudni, hogy mire számítson az ember.

Rendes körülmények közt van az állat tartva, megkap minden korának megfelelő gondoskodást.

  • Egy tenyésztő szakszerű tanácsokkal látja el a továbbiakra nézve a gazdát.

Utólag is bármikor lehet tanácsot, segítséget kérni, a nyuszi élete végéig!

  • Amennyiben elvitel után rövid időn belül egészségügyi probléma lenne a nyuszival felelőséget vállal érte, ezt átadáskor közli a vevővel. (Hogy mennyi ez az idő, tenyésztőként változik, 3-7 nap.)

 

********************************************************************

 

 

Most egy kicsit kitérnék, hogy ki a nagybetűs- és mitől lesz valaki TENYÉSZTŐ, az állománya TENYÉSZET vagy mitől nem az!

 

  • 1, Tenyésztéshez kell az adott fajtából akkora állomány, amivel lehet dolgozni. 
  • (Minél nagyobb annál jobb!)
  • Az, ahol az adott fajtából 1-2 bak van, eleve nem lehet tenyésztésről beszélni. A tenyésztés célja a fajta javítása, a standardhoz minél közelebb álló egészséges állomány létrehozása beltenyésztés nélkül. Ez pedig magával hozza, hogy nem elég 2-3 nyuszi vagy évekkel ezelőtt felvásárolt nyulak szaporulatainak tenyésztése.
  • Még nagyobb állomány mellett is szükség van vérfrissítésre. Nem csak beltenyésztés elkerülése végett, hanem a minőség javításáért.

 

  • 2, Létezik rokon-, ill. vonaltenyésztés. (Ezeknél közeli rokon nyulakat állítanak párba egy-egy jó tulajdonság rögzítéséért.) Egy külföldi oldalon (is) olvastam erről. Legfőképp, ami megmaradt bennem, az az volt, hogy „Aki nem ért ehhez, inkább ne csinálja, mert több kárt tehet, mint hasznot.” Én ehhez tartom magam.  Ehhez tényleg nagyon komolyan kell érteni a genetikához, ami nem csak a színek öröklődésére terjed ki.
  • Ezért egy rendes tenyésztő minden évben veszek több jó és leinformálható helyről tenyésztésre nyulakat. Csakis olyan egyedet, amihez van részletes származási lap. (Mint írtam, a mini kosorrú nem elismert fajta így csak a tenyésztő által kiállított házi vagy egyedi származási lappal rendelkezhet.)

 

  • Az aki nem rég kezdte, de már jelentős felnőtt állománnyal rendelkezik, az se tekinthető (még) tenyésztőnek. Az ilyen embereket a pénzszerzés motivál és nem a fajta iránti szeretet, minőségi munka a legtöbb esetben nincs mögötte.

 

  • Senkiből nem lesz egyik napról a másikra tenyésztő! Az, hogy akármilyen egyesületi tag az még nem teszi tenyésztővé, ne tévesszen meg senkit se! Van aki kiteszi, hogy tag de valójában nem fizetett be.